Fejedelemfióka fészke: Regéc

Vannak tájaink, amiknek a látványával sosem tudok betelni, járjak bármely évszakban is arra. Az egyik ilyen a Zemplén, amelynek vulkánikus eredetű hegyhátai, hullámai, süveghegyei úgy táncoltatják a tekintetet, mint kotta a vonót. Kell-e ennél vadregényesebb hely egy várnak? Aligha. A Zemplénben és szűkebb környékén bőséges is a választék. Ezúttal Regéc düledékeihez teszünk egy kiruccanást.

Történt, hogy a mongol hordáknak jó negyven évvel az elsõ pusztításuk után ismét gusztusuk támadt Magyarországra, és újból belemartak keleti határainkba. Ez úttal már beletörött a foguk, mert hamar kikergették õket az országból. 1285-öt írtak, mikor Baksa György Regéc közelében gyõzedelmeskedett a „kutyafejûek” egyik serege fölött. A vár valószínûleg ekkor még nem létezett, de pontos születését még kutatják.

Szarvakon álló vár

Neve szláv eredetû: szarvat jelent, és a kettõs szarv formájú sziklára utalhat, amire a várat emelték. Első említése 1307-bõl való: a zempléni Aba nemzetség birtokában állt.

De szegény várak! Abban a szent minutában, ahogy „hivatalossá” váltak, olyan jövés-menés indult be náluk, hogy parittyába elég lenne a követ oly sűrűn adogatni, mint akkoriban a birtoklevelet. Nem volt ez másképp itt se. Az Abákról a kincstárra szállt, aztán kapták török elől menekült fejedelmek, utánuk Mátyás a Szapolyai családnak adta, aztán Serédyek, Alaghiak, Eszterházyak jöttek. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem vette magához, aki rendesen megerősítette, s belsejét gyönyörű reneszánsz elemekkel díszítette. Unokája, I. Rákóczi Ferenc 1666-ban feleségül vette Zrínyi Ilonát, miközben már ő is szövögette a Wesselényi-összeesküvés szálait. A bukás után megbocsátott neki az udvar, de annak nagy ára volt: óriási váltságot kellet fizetnie, és váraiba császári őrséget állítottak, ha éppen „el nem hányták” – ahogy akkoriban a lerombolást nevezték.

Kurucok központja

Csak pár hónapos volt Ferenc fia, mikor meghalt. Ezután Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelentette ki magát, és 1677-ben beköltözött Regéc várába. II. Rákóczi Ferenc tehát itt élte gyermekkorának első éveit, itt kezdõdött taníttatása. Az özveggyé lett Zrínyi Ilonánál egyre gyakrabban tette tiszteletét Thököly Imre, aminek szerelem, majd esküvő lett a vége. Ekkortól vált Regéc a kuruc szervezkedés központjává. Thököly csillagának azonban leáldozott, Zrínyi Ilona pedig Munkácsra vonult vissza gyermekeivel. A várat megnyitották a császáriaknak, de az az ígéret ellenére „a német által tőből feldúlatott, s kiforgattatott”. Így értek véget Regéc fényes napjai. A Rákóczi-szabadságharc idején hadi jelentősége már nem volt. Maga a fejedelem sem látta értelmét a kijavíttatásának, így a kápolna kis harangját elvitette Kassára. A szabadságharc bukása után ismét jöttek-mentek a gazdák, de a romokhoz egyik se nyúlt, csupán a környékbeliek, akik a kövek egy részét széthordták. Állagmegóvásáról, feltárásáról csupán két évtizede beszélhetünk, és bízvást szebb napok köszöntenek a várra ismét.

Török csempés fogadószoba

A 620 méter magasan álló vár kezdetben jóval kisebb alapterületû volt, csupán az északi sziklán emelkedett egy torony, és egy íves fallal körülvett udvar állt mellette. Átalakítása a 15. századtól kezdõdött, mikor jelentõsen kibõvítették dél felé. Teljesen a 17. században épült ki, mikor birtokosai már lakhelyként is használták. Az akkori lakók kényelmét palotaépületek, kápolna, gazdasági épületek szolgálták. Különleges dísze volt a várnak egy török csempével burkolt fejedelmi fogadószoba, amelynek rekonstruált mása ma Sárospatakon tekinthető meg.

Mikor 1906-ban Rákóczi hamvait hazahozták, és Kassán újratemették, a dóm mellett felállított haranglábon ismét megszólalt a regéci várkápolna kis harangja. Úgy csilingelt a fejedelem tiszteletére, ahogy imára hívta még gyermekkorában, Regéc délceg várában.
Jakatics R.