Keresd a nőt Eger Térségében!

Az Egri várat és az UNESCO listájára felkerült matyó mintákat sokan ismerjük, de észrevettük már a történetek mögött álló nőket is? A várvédők diadalmas győzelméhez a hős egri nők bátorságára is szükség volt, a csodás „matyó rózsák” pedig soha nem születnének meg a hozzáértő asszonyi kezek nélkül. És ez csak a kezdet! Mennyi minden szól még a hölgyekről ezen a vidéken. Civilek, mesék, legendák, szentek, nincs olyan történet Egerben és a város környékén, aminek ne lenne köze valamilyen módon a szebbik nemhez.

Szakújságírók kisebb csoportja tett egy kirándulást Egerben és környékén, szeptember elején.

Az Egri várnak már a történelmében is fontos szerepet játszottak a nők, hiszen ki ne emlékezne a hős asszonyokra, akik halált megvető bátorsággal harcoltak a dicsőséges 1552-es csatában?! Az Érseki Palota a város egyik gyöngyszeme, ez az egyetlen olyan főpapi palota Kelet-Közép-Európában, melynek egyik szárnya a turistákat szolgálja, a másik viszont még máig az eredeti funkcióját tölti be. Már az épület előtti díszkertben is a rózsacsodáról ismerhető Árpád-házi Szent Erzsébet szobra fogad, de a Palota egyik nagy kincse is nőhöz köthető: itt található Mária Terézia koronázási palástja. Ha a Főegyházmegyei Könyvtárban járunk, érdemes felnézni, hiszen a mennyezeten egy gyönyörű, a tridenti zsinatot ábrázoló freskó díszíti, Szűz Mária alakjának megjelenítésével. Nem minden nő volt viszont szent régen sem. Egy városi legenda szerint régen a Líceum tetején található Camera obscura segítségével követték nyomon csalfa, vagy csalfának vélt feleségeiket a féltékeny egri férfiak. Ez a szerkezet egy tükörrendszert jelent, melynek segítségével élőben, felülnézetből vizsgálhatjuk meg a várost – mind a mai napig. Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, pihenjünk meg benne, közben pedig keressük fel az itt található Múzsák ligetét, ahol minden facsemetét más és más híres ember ültetett el.

Ismerkedjünk a török kultúrával! Az Érsekkert szomszédságában találjuk a Török fürdőt, melynek igazán kár lenne kihagyni a kényeztető szolgáltatásait. „Szulejman” tiszta és erőteljes masszázsára vágyunk jobban, vagy a „Gül Baba Rózsakertje” hamam masszázs a szimpatikusabb? Keressük fel a „Szultán Anyja”, vagyis a Valide Sultana nevű fürdő romjait! Ezek a létesítmények régen közösségi térként is funkcionáltak, a fiús anyukák például itt vették alaposan szemügyre a fiúknak szánt lányokat. Az érdeklődés persze nem a meztelen test látványának szólt, az „ellenőrzésnek” ennél sokkal gyakorlatiasabb célja volt – az a lány volt megfelelő, akinek a teste egészségesnek, és egy gyermek kihordására alkalmasnak tűnt. Ha vonz a szép női testek látványa, vegyünk részt a Pasa sátor egyik hastáncbemutatóján! A korhű török sátor kávézóként funkcionál, így előadás nélkül is különleges élményben lehet részünk, ha meglátogatjuk.

Szépasszonyvölgybe és két pohár finom bor között merengjünk el a városrész nevének eredetén. Egyes feltételezések szerint a "szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonyára, a szerelem istennőjére utal, míg mások ennél egyszerűbb indokban hisznek: a mendemonda szerint a „szépasszony” egy nagyon szép, és sok borfogyasztó férfi örömére igencsak kikapós úriasszonyt takart, aki a Völgyben élt régen. Már csak nekünk kell eldöntenünk, hogy melyik verzió a szimpatikusabb.

Eger, a hős nők városa - Az Egri vár legendás bátorságú hős női

Eger legnevezetesebb építménye, a történelmi zarándoklatok fő célja a sok évszázados múltra visszatekintő egri vár. Főként az 1552. évi hősies védelem tette messze földön ismertté, amikor Dobó István várkapitány vezetésével a maroknyi magyar védősereg hősies küzdelemben visszaverte a sokszoros túlerőben levő török hadakat. A győzelemben egri vitézek és legendás bátorságú egri nők is kivették részüket.

Korhű ruhába öltözött hagyományőrzők mutatják be a végvári vitézek életét és az egri hősök mindennapjait. A török kori hagyományőrző vitézek közreműködésével a látogatók a várfalak közt sétálva fedezhetik fel a híres 1552-es ostrom és Az egri csillagok helyszíneit, megismerkedhetnek a végvári vitézek életével és a vár ezer éves történelmével. A túra során hallhatnak a híres egri nőkről és az ostromban véghezvitt hőstetteikről.

Finom fogások az egri nők receptes könyveiből

Ha megéheztünk, vessük bele magunkat Eger izgalmas gasztronómiai világába! A belvárosban egymást érik a jobbnál-jobb éttermek, válasszunk a helyi specialitások közül, kóstoljuk meg az egries húslevest, az egri gömb palacsintát és a „béka desszertet”, vagy válasszunk valami különleges, török fogást! Ebéd közben jusson eszünkbe, hogy jó pár évvel ezelőtt még az égből érkezett a leves Egerben! A legenda szerint a hős várvédő nők szurokkal, és forró levessel öntötték nyakon a török katonákat. A mai egri nők szerencsére már csak tányérból kínálják a leveseiket. Tanulmányozzuk át több egri étterem étlapját is és kóstoljunk meg minél többet a helyi finomságok közül!

Ismerjük meg Noszvajon, a mátkák mesefaluját!

A különleges hangulatú, Eger melletti falu minden évszakra tartogat egy meseutat a számunkra, válasszunk közülük, majd térjünk vissza később is egy másik meseút kipróbálására! Tavasszal a Lányok, fruskák történeteit ismerhetjük meg, nyáron a mátkák meseútját járhatjuk be, ősszel, anyákkal és banyákkal találkozhatunk, télen pedig pajzánkodhatunk. Melyik a legszimpatikusabb választás?

Noszvaj, a mátkák mesefaluja

Meseutak a négy évszakra - Ajánlott létszám: minimum 15 fő.
Tavasz: Lányok, fruskák Meseútja - Lányokról, fruskákról szóló mesék
Nyár: Mátkák Meseútja - A mesés mátkákról szóló mesék
Ősz: Anyák, banyák Meseútja - Az anyaság útvesztőiről szóló mesék
Tél: Pajzán Meseút, csak felnőtteknek!

Avagy palóc tanítások nőknek férfiakról és férfiaknak nőkről. A Pajzán mesék kisebb- nagyobb csoportoknak is – megrendelésre - elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézművesedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás. Felnőtt csoportoknak vidám kikapcsolódáshoz 16-99 évig.

Bízzuk titkunkat Róza nénire Egerszalókon!

Egerszalókon úgy tartja a mondás: „Mária kötényében vagyunk”. Mély katolikus gyökerekkel rendelkező kis falu Eger mellett. Természeti adottságai pazar környezetet varázsolnak a település köré. Európa egyetlen Sódombja is a településen található, a termálvíz-forrás környékén lerakódó ásványi sók építették ezt a csodát. Időutazáson vehet részt az, aki az Egerszalóki Barlanglakásokat felkeresi. Ez a hely Róza néni otthona is egyben. Az 1700-as évek vége óta lakott barlanglakások, hűen tükrözik a régmúltat. Berendezésüket a falubeliek adták hagyatékból, padlásokból, pincékből. Az egyik lakás lócáján ül, derűvel az arcán Róza néni. Ne zavarjon senkit, hogy Róza anyánk textilből készült és életnagyságú. A fontos, hogy a fülébe suttogott titkok, örökre elhallgatva maradnak, a titkos vágyak pedig megvalósulnak. A vallomások után a 3D Barlangmoziban „utazhat” a kedves látogató. Érdekes és izgalmas találkozás ez. Megtudhatjuk, hogy mi köze a dinoszauruszoknak Róza néni lakhelyéhez.

Bízzuk titkunkat Róza nénire a Barlanglakásoknál!

A barlanglakások szomszédságában korszerű közösségi kert – és csodás illatú fűszerültetvény - fogadja a látogatókat. A palócleves autentikus, különlegesség a „subás tojások”, köztük a bükkfán füstölt, a marinált, a piemonti pácban érlelt, a tárkonyos vagy vörösborban pácolt fürjtojásos előételek különlegesek. A Sáfránykert verandáján tejfölös-sonkás lángos sül, mellé a kivalló egri borokból válogathatunk.

Vendégeskedjünk matyó asszonyoknál Mezőkövesden!

Mezőkövesden járva kihagyhatatlan a "matyó rózsák" megismerése, látogassunk ehhez a Népi Művészetek Házába! Kövessük nyomon az itt szorgoskodó, matyó hímzést végző hölgyek munkáját, akik a „matyó rózsák” számtalan variációjába is készséggel beavatnak bennünket! Ha kedvet kapunk hozzá, akár a ruhatárunkat is bővíthetjük pár percre, hiszen eredeti, Matyó népviseletbe is beöltözhetünk a Házban. Ha már megismertük a népi motívumot, kövessük a legendát és leljük meg a női fejfedőt! A térkép alapján végigjárhatjuk a Hadas városrészt és megtalálhatjuk a matyósághoz kapcsolódó meséket, legendákat. Így nemcsak bepillantást kapunk a matyók világába, hanem a rejtvény sorait helyesen kitöltve megtudhatjuk, melyik az a jellegzetes női viselet, amelyet csak a matyók viseltek.

Ismerkedés a „matyó rózsákkal” a helyi nők Hímző műhelyében

A mezőkövesdi Népi Művészetek Háza a már több mint a hatvan éve működő Matyó Néptáncegyüttes otthonaként szolgál, próbák, nyári táborok és hímző tanfolyamok helyszíne. Kövessük nyomon az itt szorgoskodó, matyó hímzést végző hölgyek munkáját, akik a „matyó rózsák” számtalan variációjába is készséggel beavatnak bennünket! Ha kedvet kapunk hozzá, akár a ruhatárunkat is bővíthetjük pár percre, hiszen eredeti, Matyó népviseletbe is beöltözhetünk a Házban!

A hímző műhely munkáját hétköznaponként reggel 9 óra és délután 15 óra között lehet megtekinteni, a beöltözésre is ekkor nyílik lehetőség.

Kövessük a legendát és leljük meg a női fejfedőt!

Kérd a felfedezőjáték térképét a Matyó Múzeumban, vagy a Kedves Pöttyös Kávézóban! A térkép alapján járd végig a számozott pontokat, ahol megtalálod a matyósághoz kapcsolódó meséket, legendákat. Így nemcsak bepillantást nyersz a matyók világába, hanem a rejtvény sorait helyesen kitöltve megtudhatod, melyik az a jellegzetes női viselet, amelyet csak a matyók viseltek. Járj a matyó hagyományok, mesék nyomában, és lelj rá a matyó asszonyok kendőjére! A játék részleteiről érdeklődjön a Tourinformban! 

Maklár, Stühmer Kft., Mintabolt és Cukrászda

Egy kirándulás végén, kávézás pihenés egy „Korfu” tortaszelet társságában, igazán a nap koronája. Természetesen ajándék csokit is kell válogatni a családnak, barátoknak.

A cég egy 2004 óta működő, egri székhelyű vállalkozás. A több mint 40 éves múltra visszatekintő Stühmer édességbolt 2005. márciusában került a Kft. tulajdonába. Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester alapította 1868-ban az első csokoládégyárat Magyarországon. Ismerve az üzlet múltját az új tulajdonos elhatározta, hogy felébreszti Csipkerózsika-álmából az egykor világhírű Stühmer márkanevet. Hamarosan megindult a védjegy-tulajdonjog megvételének folyamata. Néhány hónappal később megkezdődött a saját prémium kategóriás termékek gyártása is. 2008. januárjában átadták a Novaj községben lévő csokoládéüzemet, így nosztalgia termékeink, a Melódia szelet, az Aranydesszert, a Stühmer Rózsa, a Korfu szelet és a Százszorszép desszert már a saját gyárukból kerülnek az üzletek polcaira. Céljuk, hogy mind ízében, mind külső megjelenésében olyan exkluzív magyar termékeket készítsenek, melyekkel a nívós édességre vágyó fogyasztók igényeit kielégítjük. Kényesen ügyelnek a termékek minőségére azáltal, hogy azokat csak valódi csokoládéból készítsék. 2014-ben adták át a maklári gyárukat, ahol azóta is a legkorszerűbb berendezésekkel és elhivatott szakemberekkel készülnek gépi és kézműves termékeik. Ezzel egy időben nyílt az első cukrászda az üzem épületében. 2018 óta új cukrászműhelyben készülnek süteményeink.

Stühmer Frigyes felismerte, hogy a csokoládé és a cukorka fontos fogyasztási cikk, jövője van. Nagy szerepet játszott abban, hogy a luxuscikknek számító csokoládé elindult a közszükségleti cikké válás útján. Kitűnő termékeivel hamarosan virágzásba hozta üzemét. Készítményeit a tisztaság, a jóság és az ízléses kiállítás jellemezte. A Stühmer Kft. is ezt az utat kívánja folytatni.

(X)