Sopron – a sörön túl

Vajon hány olvasónk tudja, hogy Sopron vízparti város? Ha az Alpokalja gazdag vízgyűjtőterületét és a Fertő-tó közelségét vesszük, végül is nem meglepő a tény. A városon két apró patak is keresztülfut, ám furcsa mód a házak falai mögött bujkálva szaladnak, és csak néhány helyen lehet velük találkozni.

Szinte alpesi hangulat fogadja Sopron környékén a látogatót. A Soproni-hegység többnyire telepített fenyvesei mellett gyönyörû, természetes bükk- és tölgyerdõk húzódnak végeláthatatlanul. Nyugat-Magyarország gazdag erdői itt minden színüket felvonultatják, és a hegyek alól kibukkanó források hosszabb-rövidebb szalagként kötik át a völgyek útvesztõit.

Búvó patakok és falak

A két soproni patak közül az egyik az Ikva, aminek a völgyében húzódik a város, a másik pedig a Rák, ami az Ikvába ömlik a városon kívül, és alig 18 kilométer hosszú. Az utóbbi Sopron területén általában nem szélesebb, mint két méter, hisz itt még közel van a forrásvidékhez. Az Erzsébet tértõl a patak a föld alatt fut tovább.

A másik, nagyobb patak, az Ikva az egész várost átszeli. Mégis alig találkozhatunk vele máshol, mint a Pap-rét környékén vagy a régi tûzoltóság mellett. Csak a keskeny utcákba betérve lehet látni. A két kis csermelyrõl ránézésre nem gondolnánk, hogy a tavaszi hóolvadásokkor rendre kiöntenek, ami miatt az utóbbi években elkezdték a medrek rendezését.

Nemcsak a két patak rejtõzködő Sopronban: a város régi várfalai éppolyan eldugottak. A 13. században emelt, nyolc-tízméteres várfalat, amit sáncárok is körülvett, kívülről lakóházak sorával építették be. Egy hajdani rendelet szerint ugyanis a városfalon belül külön adót róttak ki az egynél vagy kettőnél több ablakú házakra. Így aki nagy hajlékot akart magának, kiszorult a falakon kívülre. De hogy honnan, kitől jött az ötlet, hogy a várfalat használják a házak hátfalának – ezt még nem sikerült kideríteni.

Petőfi Lisztet hallgatott

Sopronban azonban akadnak más látnivalók is, ezeket már valamivel könynyebb felfedezni. A belváros épületei mellett, a Várkerületben, a régi várfalon kívül van például egy Mária-szobor. Helyén régen egy templom állt, de olyan jó stratégiai pont volt az ellenfélnek ostromok idején, hogy lebontották.

A szoborral szemben van egy apró pénzváltó. Mindössze 1,8 négyzetméter az alapterülete, de van helyrajzi száma, tehát ez a kis pénzváltó az ország legkisebb alapterületû, hivatalosan bejegyzett épülete.

A városban a Petőfi Színház, a Petőfi tér és a téren található szobor emlékeztet arra a régi télre, mikor a költõ a városban volt katona. Állítólag nem talált barátokat a bajtársai között: tanult is volt, csendes is, nem tipikus katonaember. A városi diákokkal viszont hamar összeismerkedett, eljárt a mulatságaikra, és az egyiküktől kölcsönkapott kabátban szökött ki Liszt zongorajátékát meghallgatni a régi kaszinóban, mikor a zeneszerző Sopronban járt.

A város igazi jelképe, persze, a Tűztorony. Eredetileg az elõépítményén lehetett a városba jutni. Amolyan városkapunak is szolgált eleinte, magas töltésen keresztül lehetett megközelíteni.