Újjáéledt várak: Regéc

Bár a múltviharok nem kímélték hazánkat, és történelmi műemlékeink jó részét elnyelték a pergő évszázadok, van néhány szerencsés, túlélésre képes építmény. Romos állapotban ugyan, gazzal, fákkal benőve, de elbújtak egészen addig, míg elindultak felfedezni őket a jól képzett muzeológusok, történészek. Aztán megérkeztek a legújabb technikában jártas építészek, és így ma több olyan történelmi emlékünk is akad, amit félig vagy egészen felújítva csodálhatunk meg.

Ilyen ősi objektum a Zempléni-hegység egyik csúcsán trónoló regéci vár. Valamikor az 1200-as évek vége felé építhették, és nem afféle kényelmes luxusotthonnak szánták, hanem katonai létesítménynek. Vagyis tervezésekor az volt a fő cél, hogy minél  kevesebb ember haljon hősi halált falain belül – és persze hulljon az ellenség, mintha csak a Trónok harca játszódna arrafelé. A reneszánsz idején szelídült a vár és kapott újabb védelmi rendszereket, bővült palotaépülettel, bástyákkal, sáncokkal…

Leginkább Rákóczi-várnak ismerjük, holott fejedelmünk mindösszesen egy és ötéves kora között rohangászott Regéc falai között. Amiket 1686-ban leromboltak, a vár hadi jelentőségét elvesztette, senkinek sem hiányzott igazán. Ami a berendezésből megmaradt, a Sárospataki Múzeumban látható, a várköveket pedig lassacskán széthordták a környéken élők.

A 2000-es évek elején kezdődött a vár helyreállítása, rekonstruálták és konzerválták, ami megmaradt, és egy interaktív tárlat keretében megismerhető a teljes története. Kulturális rendezvényteret is építettek mellé, ahol programsorozatok várják az érdeklődőket. De persze az egyik legjobb Regécen az, ami miatt őseink ideépítették: a kilátás. Az öregtorony tetejéről teljes körpanoráma nyílik, sasolhatjuk, jönnek-e betolakodók.

(va)